Sziasztok! Meghoztam az új részt. Remélem tetszett az előző és, majd le is írjátok, hogy mi tetszik, vagy mi nem. :) Tudom hogy régen hoztam az első részt, és sajnálom. :( KÜLÖN KÖSZÖNÖM HARANGOZÓ FLÓRÁNAK A GYÖNYÖRŰ FEJLÉCET!!!!!! Ez egy kicsit eseménydúsabb rész lett. Ha nem lenne baj úgy csinálnám, hogy megpróbálok többször hozni részt, de akkor az nem lesz olyan hosszú, mert nekem ebben az évben kis érettségi lesz. :( Remélem megfelel. :) A bulit a kövi részben írom le. :) Jó olvasást! xoxo B.
-Te nem is hasonlítasz Joshra.-nyögte ki végül Louis. Magamban százszor megköszöntem neki, hogy megszólalt. Nem szeretek annyira beszélgetést kezdeni. Ha meg egy ilyen hülyeséggel is, amit már sokszor megkaptam, azoktól, akiknek elmeséltem. hogy ő az uncsim.
-Hát..öhm... már sokszor mondták. De csak külsőre nem hasonlítunk. Belsőre ugyan olyanok vagyunk.-böktem ki, némi mosolygással a hangomban.
-Akkor te nem vagy izompacsirta, ugye?-kérdezte Harry némi gúnnyal a hangjában.
-Nem, drága göndörke, de még lehetek.-vigyorogtam sunyin.
-Ez igaz. Mert ha ez a csaj valamit a fejébe vesz akkor senki és semmi sem állíthatja meg.-helyeselt Josh. Na ilyenkor imádom ezt a kis dilist.
-Hát akkor nem is szóltam. Nagy meglepetés lenne, ha beállnál testépítőnek.-röhögött magának Harold.
-Ó tényleg. Elfelejtettük az ajándékokat.-kurjantott fel Niall, ami miatt a szívem kicsit gyorsabban kezdett el dobogni. Hogy lehet valaki ennyire hangos? Amúgy is minek vettek ajándékot? Nem kértem semmit, még Beccatól sem. Na ez tényleg meglepetés lesz.
Liam hátranyúlt, a szék mögé, majd egy formás kis zacskót húzott elő, amin egy pont találó szó volt: Meglepetés! Ez már jól kezdődik. Valahogyan mind az öten felküzdötték magukat függőleges állapotba, majd sorba álltak. Legelőre Liam állt, utána Zayn, és hát utána nem tudtam eldönteni, mert ez a három hülye ott lökdöste egymást. Mindegy. Liam elkezdte a beszédet, arra figyelek. Nagyon remélem nem lesz hosszú.
-Kedves Emma! Önnek 1 új üzenete van. Boldog születésnapot szeretnénk neked kívánni. Reméljük, most hogy megismerkedtünk jóba leszünk. Mivel csak most ismertünk meg, a szülinapod miatt, ezért volt egy kis segítségünk az ajándékod beszerzésében. Remélem nem baj.-mondta Liam, miközben az egyik kezében az ajándékdobozt szorongatta. Közben félénken rám mosolygott.
-Nem, nem baj. Amúgy sem kértem senkitől semmit, szóval nem is kellett volna semmi, de azért köszönöm.-beszéltem kicsit zavartan, mert elég furcsa, hogy pont Tőlük a One Directiontől kapok szülinapi ajándékot. Ha ez még nem lenne elég, hogy híresek, de még, mellette iszonyatosan jó képűek, intelligensek (már amennyire) és kedvesek. Eddig ezt vettem le abból amit Josh mesélt róluk, meg a most már saját tapasztalatok alapján. Liam kezét felém nyújtotta, hogy ideadja az ajándékot. Majd adott két puszit az arcomra, és ellépett előlem, hogy Zayn is ugyanezt megtudja csinálni amit Ő. Miután mindenkitől kaptam puszit, megnéztem mi lapul a kreatív kis zacskó alján. Azt hitem ott helyben rogyok össze. Pont ezeket a karkötőket szerettem volna, csak még gyűjtöttem rá a pénzt. De mire megvolt a pénz, már nem találtam ezeket a karkötőket. Az egyik sima kövekből van, utána még egy kövekből, de ez vastagabb és egy nagy masni van az elején, a harmadik egy fél angyalszárny (ez a kedvencem) ez is kicsi kövekkel kirakva, a negyedik megint egy vékony sima köves karkötő, az ötödik egy végtelen jeles karkötő, és a hatodik szegecses. Ilyen nincs! De én ne mondtam senkinek hogy erre gyűjtök. Még Becca-nak sem.És a másik dolog, hogy honnan szereztek ilyet amikor sehol sem találtam? Hát ez egy titok marad számomra. Szerintem Becca látta, ahogy olyan jellegzetes mosolyra húzódik a szám, mint amilyenre szokott valamikor. Nagyon jól tudja, hogy ez minek a jele. Úgy mosolyogva felnéztem rá, de ő akkor már Josh-sal szemezett, mivel Ő is tudta mit jelent. Szinte majdnem egyszerre kiáltották el magukat:
-Füleket befogni!!!
-Mi?-hangzott az öt fiútól egyszerre a kérdés. Nem értették miért kiáltották mert a fülüket védetlenül hagyták. És kitört belőlem... Nem bírtam tovább. Most kaptam meg eddigi életem egyik legjobb ajándékát. Muszáj volt kiadnom magamból az örömet, mert azt hittem majd felrobbanok a boldogságtól. A sikításom nem volt olyan hosszú, de ezalatt a rövid idő alatt is ki tudtam adni magamból azt amit kellett. Tulajdonképpen ebben benne voltak a régi szenvedéseim is. Mutatványom után elkezdtem toporzékolni, majd szó szerint ráugrottam az öt fiúra akik a fülüket tapogatták. Landolásom kicsit fájhatott nekik, mert egyszerre nyögtek fel amikor földet értünk.
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm!! Nem is tudjátok mennyire szerettem volna ezeket. Olyan szupiiii!!!!-szorongattam őket ott ahol csak tudtam. Becca és Josh mivel már tudják, hogy milyen vagyok ilyenkor, szépen a háttérbe vonultak, miközben én kínozva szeretgettem őket. Mikor végre lemásztam róluk, még vagy 5 percig még ott fetrengtek a földön. Harry volt a legrosszabb helyzetben, mert szinte rajta feküdt mindenki.
-Na jó manó... Visszaszívom amit mondtam. Kívül nem látszik, de van benned erő.-köpte a szavakat szerencsétlenül járt barátom.
-Köszönöm. És Manó?! Már megbocsáss de nekem kéne téged becézgetni, mert te vagy a fiatalabb. Szóval mit mondasz rá Picur?-röhögtem. Élveztem Harry szivatását. Bár még csak fél órája ismerem, nagyon megkedveltem. Remélem a többiekkel sem lesz nehéz megbarátkozni.
-Jó elfogadom, hogy picurnak nevezz, ha... én szólíthatlak manónak.-alkudozott Harold, akinek már sikerült magát kiszabadítania az emberi hegy alól.
-Azt várhatod. Mondok mást. Szólíthatlak bárhogy ami csak az eszembe jut, és te nem sértődsz meg. Cserébe szólíthatsz Emm-nek. Naa?-próbáltam átvágni, de úgy látszik az agytekervényei nem olyan kuszák, mint a haja.
-Áh jó trükk, de nem veszem be. Josh!-szólt uncsimnak.
-Tessék?
-Figyu, van a kedves unokatestvérednek valami régi cikis neve vagy talán egy másik neve?-míg ezt megkérdezte végig tartotta velem a szemkontaktust. Mikor eljutott az agyamig hogy mit is kérdezett valójában, gyorsan megindultam Josh felé. Nagy szerencséje hogy a kanapén ült mert különben akkorát csattantunk volna a padlón, hogy belezengett volna a ház.Nagyon megy most nekem ez a Tarzanosdi. Kezemet gyorsan szájára tapasztottam, mielőtt kimondhatta volna a másik nevemet. Balszerencsémre, elfelejtettem, hogy kiskorunkban hogyan végződött mindig ez a helyzet. És most is pont úgy történt. Megnyalta a kezemet. Istenem! Csak a fiúk lehetnek ilyen undorítóak.
-Josh!-sikítottam fel-Hogy lehetsz ilyen?-sipákoltam.
-Nyugi nem mondom el. Csak egyet kérek szálj le rólam, mert már nem kapok levegőt.-kérlelt.
-Oké, oké.-majd szép lassan leszálltam volna, de ehelyett nem is én lennék ha a leszállásból, nem leesés lett volna. Hát ez részben nem az én napom.-Most komolyan?!-fújtattam szerencsétlen landolásom miatt.-Még az a szerencse, hogy csak Becca tudja Joshon kívül.-óó miért mondtam ki.
Ahogy gondoltam, Harry Becca felé vetté egyre gyorsabb lépteit. Barátnőmnek esélye sem volt elszökni. Harry a hátára vette LB-met, majd letette kanapéra, és elkezdte csikizni. Tudom hogy Becca nem mondaná el a nevemet, de a csikizés a gyenge pontja. Ezzel bármit kilehet szedni belőle.
-Jó-ol va-an el-mo-on-doom cs-csaa-kk hagyd ab-ba!!-kérlelte Hazzát Becca.
-Jó.-nyugtázta önelégült vigyorral az arcán Harry.
-Emma Sophia Stone. Bocsi Emm de tudod, hogy a csikizés a gyengém.-mondta bűnbánó arccal barátnőm.
-Semmi baj. Megértelek. Te pedig göndörke, ha ezzel mersz cikizni akkor nagyon megkapod.-fenyegettem kicsit félelmetes mosollyal az arcomon Harryt.
-Hú most nagyon megijedtem SOPHIKÁM!!-emeleti ki az utolsó szót.
-Hát így állunk?! Liam gyere egy kicsit..-odasántikáltam Liamhoz, aki mosolyogva nézett minket. Kezemet a füléhez tettem majd közelebb hajoltam, és suttogva megkérdeztem.
-Harrynek van másik neve, amit utál?
-Hát szerintem az Edwardot nem szereti..-mondta a fülembe suttogva a mellettem álló kigyúrt ember.
Miért kell mindenkinek Edwardnak lenni? Ez a év ha csak meghallom már akkor elkezdek émelyegni. Ez a név 2 évvel ezelőtt egy világot rombolt le bennem. Még visszagondolni is rossz hogy miket csinált velem. Persze én is hibás voltam, mert még magamnak sem vallottam be hogy nem szeretem. Csak a szerelem gondolatába voltam szerelmes. De legalább már vége. Hülyeség lenne emiatt a neve miatt elítélnem Harryt, hiszen eddig nagyon megszerettem, nem hinném attól még hogy ez a neve Ő is olyan lenne mint..mint..Ed. Ha tudom hogy ez a másik neve meg sem kérdezem. De mivel nem vagyok járatos a One Directionban ezért honnan tudhattam volna. Miért vagyok ilyen hülye?
-Hé.. Sop..vagyis Emma, jól vagy?-észre sem vettem, hogy teljesen elbambultam, és szinte Liamon csüngtem. Még azt is elnéztem neki, hogy majdnem kimondta a második nevemet.-És ez fáj, légyszíves elengednéd a kezemet?
-Jah..persze..bocsánat.-nyögtem, majd elengedtem Liam kezét.
-Mi a baj kicsilány? Min gondolkoztál el annyira?-kérdezte közben odavezetett a kanapéhoz, és leültem Niall mellé.
-Hát tudjátok, csak az van, hogy az előző barátomat is Edwardnak hívták.-hajtottam le a fejem. És megtörtént a legrosszabb, kiszökött a szememből az első könnycsepp. Nem lehetne miatta sírnom...
-Áh. Nagyon szeretted és elhagyott?-kérdezte a hátamat simogatva Niall.
-Nem. Az volt, hogy én szakítottam vele, mert már elegem volt, hogy állandóan megalázott, és semmibe vett. Néha még vert is. És ha meghallom ezt a nevet akkor mindig ilyen állapotba kerülök. Amikor szakítottunk akkor Ő úgy állította, hogy ő dobott engem, és én tehetetlen voltam ellen. Elnézést.-töröltem le az arcomról a könnycseppeket.
-Nekem nem is mondtam, hogy megvert.-vont kérdőre Josh.
-Igen. Mert tudom, hogy mindentől féltesz, és hazajöttél volna és szétvered. Amúgy sem akartalak idegesíteni, mert te turnén voltál a srácokkal.-magyaráztam.
-Akkor is, felhívhattál volna.-mondta még mindig a magáét Josh.
-Jó bocsánat. De nem beszélhetnénk másról?-kérdeztem kicsit ingerülten.
-Igen. Beszéljünk arról, hogy milyen jót fogunk bulizni ma este, mivel Szülinapod van!!-kiabált Louis, közben pedig a kezével a levegőben hadonászott.
-Oké. Mikor és Hova megyünk?-kérdeztem most már mosollyal az arcomon.
-Ez az igazi hozzáállás. Értetek jövünk 9-re ha megfelel.
-Oké. Már csak egy kérdésem van. Ki fog minket hazacipelni?
-Én, de akkor hozom Sophiát, mert egyedül nem menne.-válaszolt, egy csepp izgatottsággal a hangjában.
-Oké. Akkor azt kérném az uraktól, hogy fáradjanak haza, mert nekünk készülődnünk kellene.-tereltem őket kifelé.
-De még csak délután 2 van.-nézett értetlenkedve Zayn.
-Nem baj. Sziasztok. Josh, nem felejtettél el valamit?-kérdeztem az ajtófélfának támaszkodva.
-Ja bocsi.-szaladt vissza, majd adott két puszit, és elment ő is készülődni.
Végre már fél 8. Másfél óra múlva jönnek a fiúk. Ideje, hogy felvegyem a ruhát, és becsavarjam a még nedves hajamat. Imádom az ilyen készülődést, mert mindig szembe kell néznem valami akadállyal. Mint például most. Mit vegyek fel? Tele van a szekrényem, de nem tudom mit vegyek fel.
-Becca!!-ordibáltam barátnőm után, akit épp láttam hogy belépett a szobájába.
Becca sokkal összeszedettebb mint én. Ő mindig előre kikészíti ilyenkor a ruháját. Minden helyzetben, tudja mit kell mondania. Végre belépett a szobámba, egy köntösben és szépen kivasalt hajjal.
-Azta de szép vagy!-bóloltam.
-Köszi. Na mond mi a probléma?
-Nem tudom mit vegyek fel, és tudtommal te stylisnak készülsz, szóval segíthetnél egy kicsit.
-Felesleges volt kérdeznem. Segítek, de akkor te meg kisminkelsz jó? Mert te meg tudtommal sminkesnek készülsz.-vigyorgott.-Na nézzük mi van itt. ÁÁ megvan, ez a tökéletes.-mutatott felém egy szegecses felsőt, meg egy rövidnadrágot.
-Tök jó, csak én most ruhát szeretnék felvenni.
-Oké, akkor ez megfelel?-tett elém egy vörös miniruhát, hozzá egy fekete cipőt, és egy farmerdzsekit.
-Imádom, köszönöm szépen. Na gyere megcsinállak.
*egy óra múlva*
Végre mind a ketten készen voltunk, és lent toporzékoltunk, hogy mikor jönnek már a fiúk. Beccán egy bordó szoknya volt egy pöttyös felsőrésszel amit egy fekete magassarkúval vett fel. Istenien nézett ki!
Csöngettek!
*Niall szemszöge*
Liamék felvettek a házam előtt, majd indultunk a lányokhoz. Bár a kocsiban 6-an ültünk síri csend volt, még Sophi sem szólalt meg. Pedig ő aztán tud beszélni. Egész úton az utat bámultam. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy megálltunk.
-Niall, kérlek szólj a lányoknak, hogy itt vagyunk.-kért meg Zayn.
-Miért én?-kérdeztem, lehet egy kicsit bunkón.-Miért nem Harry?
-Mert téged kértek meg, de akkor mehettek együtt. Na mars az ajtóhoz, aztán sipirc vissza a kocsiba és spuri.-oké Louis, tudtam, hogy nem vagy százas, de hogy ennyire-gondoltam magamban.
Gyors léptekkel haladtunk az ajtó felé. Harry megnyomta a csengőt, és nemsokkal ezután ki is nyílt az ajtó. A lélegzetem elállt. Emma olyan szép volt... Mondjuk Becca sem volt csúnya, de Emm. Komolyan megáll az eszem.
-Sziasztok!-nyögtem ki.-Nagyon szépek vagytok! Indulhatunk?
-Persze.-válaszoltak kisértetiesen egyszerre.
Harry is üdözölte őket majd visszamentünk a kocsihoz, és beszálltunk volna, de már nem volt elég hely.
-Srácok oldjátok már meg. A mi ölünkbe nem ülhetnek, mert nekünk van barátnőnk.-sürgetett minket. Mivel még mindig egy helybe álltunk a hirtelen jött kínos helyzet miatt Louis tovább oktatott minket.-Oké látom nem megy. Becca Harry ölébe-ne, ne, ne csak ezt ne-Emma pedig Niall ölébe ül. Ezt a pár percet kibírjátok. Egy, kettő.
Még vagy 5 perc volt hátra az útbol, amikor Emm elkezdett fészkelődni a combomon. Megcsapott az a kellemes vanília illat amit a combomon ülő lány haja árasztott. Olyan gyönyörű így hátulról is. Mi? Miket beszélek? Mi ez a nedves a kezemen? Miért izzad a tenyerem? Ne,nem. Nem tetszhet nekem Josh uncsija 3 okból sem.
1. Mert Josh megöl ha megtudja, hogy Emm jután sóvárgok.
2. Még csak ma ismertem meg, és szerintem ez csak egy fellángolás.
3. Ő úgy sem szeretne viszont, mivel nekem a nők terén soha sincs szerencsém.
Amúgy is, ha más szép lányokkal beszélek akkor is izzad a tenyerem szóval, ez nem jelent semmit. Mindegy nem akarok ezen nyűglődni, inkább iszok jó sokat és jól fogom érezni magamat.
Mikor kiszálltunk, segítettem Emmnek, nehogy kiessen a kocsiból, azzal a nagy magassarkújával. Sohasem értettem, hogy hogyan tudnak benne járni egyáltalán. Mikor kisegítette, kezünk összeért, és a helyén felforrósodott a bőröm. Nem nem nem. Nem vagyok szerelmes! Muszály lesz valami erőset innom, és elfelejtenem ezt az egészet.
Becca ruhája:
Emma ruhája:
Nagyon jó :) Imádom *.*
VálaszTörlésKöszönöm szépen! Sokat jelent! <3
Törlésxoxo B.